Nem először érkezett hozzánk, a BSZC Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakgimnáziumába az ELTE Finnugor Tanszékéről előadó, hogy terepmunkájáról szóló beszámolójával közelebb hozza a diákokhoz (és a tanárokhoz is) a finnugor nyelveket és beszélőiket.

Az idén Szabó Ditta, az ELTE Finnugor tanszékének doktorandusz hallgatója jött a 11. és a 12. évfolyamosokhoz, hogy nyelvrokonaink világa ne megközelíthetetlen, idegen kultúra legyen számukra, hanem első kézből, eredeti tárgyakon (népviselet, hanganyag, játékok stb.), saját felvételeken és közvetlen tapasztalatokon keresztül ismertesse meg a kutatási területén lakók életét és nyelvét.¹

Szabó Ditta mesélt nekünk arról, hogy miként lesz valakiből finnugrista, milyen lehetőségei vannak egy nyelvész kutatónak a 21. században, hogyan lehet eljutni repülővel és vonattal Udmurtiába, ahol az udmurtok (votjákok) élnek – nagyon máshogyan, mint mi itt Európa közepén. Az udmurtok túlnyomó többsége (kb. 324000 fő, 2010-es adat) ugyanis Oroszország európai részén, egy autonóm területen, a Káma és a Vjatka folyók mentén él hat nagyobb városban (a főváros Izsevszk, amely hadiipari létesítményei miatt a külföldiek előtt 1989-ig zárt város volt, egyetemén magyarul is lehet tanulni, a város díszpolgára a 25 éven keresztül itt élő Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov tábornok, a nevezetes gépkarabély feltalálója), illetve több kisebb faluban (az anyanyelvi beszélők száma kb. 340000, 2010-es adat).

Az udmurtok, akiknek neve valószínűleg „mezei ember”-t jelent, réntartással foglalkoznak, vannak letelepedett és nomád életmódot folytatók, és majdnem mindent rénszarvasból készítenek, pl. az ételeiket, a sátraikat, a ruhájukat, a lábbelijüket stb.

Láthattunk a fényképeken házakat, berendezési tárgyakat, hallhattunk a ma is élő hagyományokról, szokásokról (pl. a lány kezdeményez, ő választ párt), ételekről, ünnepekről, népviseletről, a jellemző színekről és mintákról, az ősi hitvilágról, szertartásokról.

Szabó Dittától megtudhattuk, miféle nyelv az udmurt, amely az UNESCO listáján a veszélyeztetett nyelvek között szerepel², az Ethnologue nyelvkatalógusban 5. számmal van jelölve, vagyis fejlődő (developing), ami azt jelenti, hogy többen használják a sztenderdizált irodalmi nyelvet, de az nincs széles körben elterjedve és nem fenntartható.

Az udmurt nyelv agglutáló (ragozó, mint pl. a magyar), az első udmurt nyelvtan és sok más fontos emlék is 1775-ből származik, írásra a cirill ábécét használják. 1913-ban megjelent az első udmurt újság, ekkoriban különböző kulturális körök alakultak, az 1920-as években udmurt nyelvű népiskolák nyíltak, tankönyvek, ismeretterjesztő kiadványok jelentek meg.³

Az 1930-as évek elején azonban szétkergették a faluközösségeket, elkezdődött az erőszakos kollektivizálás, tízezreket deportáltak. Az udmurtok a számukra létrehozott autonóm területen jelentős kisebbségbe kerültek, az anyanyelvi iskolai oktatást fokozatosan elsorvasztották, 1980-ra teljesen megszüntették, majd amikor az 1990-es változások során Udmurtföld köztársaság lett, ezeket az éveket a nemzeti öntudat erősödése és a nemzeti kulturális újjászületés jellemezte. Jelenleg a hivatalos nyelv az orosz és az udmurt, a gyakorlatban azonban ez az alkotmányban is rögzített jog nem érvényesül, a hivatalos ügyeket kizárólag oroszul intézik. A legismertebb udmurt nyelvű újság az Udmurt dunnye (Udmurt világ), a televízióban naponta kb. 15 perces udmurt nyelvű hírműsor látható, a rádióban kb. 10 perces műsor hallható. 2013-ban jelent meg udmurt nyelven a Biblia.

Kiszámíthatatlan, hogy mi hat egy nép és egy nyelv felemelkedésére, öntudatának erősödésére. Amikor 2012-ben a Buranovoi Nagymamák kórusa képviselte Party for Everybody című számával az Eurovíziós Dalfesztiválon Oroszországot, a siker miatt minden udmurt egy csapásra végre büszke lehetett az identitására. A dal itt meghallgatható: https://www.youtube.com/watch?v=BgUstrmJzyc.

Gönczi Judit

Felhasznált irodalom:

¹ http://finnugor.elte.hu/index.php?q=node/1260

² https://hu.wikipedia.org/wiki/Udmurt_nyelv

³ https://hu.wikipedia.org/wiki/Udmurtok