A BSZC Kemény Gábor Technikum 10.C osztályos tanulója, Kiss Gábor egy figyelemre méltó fiatalember. Komoly gondolkodású, a környezetére figyelő és cselekvésre kész a klímaváltozás mérséklésének lehetőségeit keresve, és a saját korosztályának azt közvetítve. Elkészített egy projekttervezetet, amiben azt részletezi, hogyan szólíthatók meg a diákok, és mit tehetnek a fenntartható jövőért, a saját jövőjükért.

Hogyan kezdődött a kapcsolatod a klímaváltozás ügyével?

Kiss Gábor: a klímaváltozás és annak következményei igazán csak 14 éves koromban kezdtek el foglalkoztatni. A médiából szerzett információk alapján az a kép alakult ki bennem, hogy már nincs mit tenni, „itt a vég”. Aztán mikor elkezdtem kutatómunkát végezni, világossá vált számomra, hogy igen, van visszaút, cselekedhetünk még. Azon gondolkodtam, hogy nekünk, fiataloknak milyen a hozzáállásunk ehhez a témához. Rádöbbentem, hogy az én korosztályomat szinte egyáltalán nem foglalkoztatja a klímaváltozás ügye. Ekkor fogalmazódott meg bennem a kérdés, hogy milyen módon tehetnénk mi fiatalok a klímaváltozás ellen, és a legfontosabb, hogy hogyan lehetne a korosztályom figyelmét felhívni erre a problémára. Kidolgoztam a „Kezedben a jövő!” című projekttervezetet, melyben részletezem a fiatalokkal való kommunikáció sikertényezőit, és hogy most mi a globális helyzet a klímaváltozás területén.

Mesélj nekünk arról, mi is pontosan ez a projekttervezet.

Kiss Gábor: a tervezetben a fiatalokkal való kommunikáció sikertényezői által szeretném felhívni a figyelmet a klímaváltozás elleni harc fontosságára. Leírtam az éppen aktuális helyzetet a klímaváltozás terén, és azt is, hogy milyen módon tehetünk a klímaváltozás ellen. A projekt fő célcsoportja a középiskolás (14-18 éves) korosztály, akikhez próbálom megtalálni a kommunikációs csatornát. Ez a korosztály alapvetően a vizuális kommunikációt érti és használja (YouTube-videók, emotikonok), illetve rövid ideig képes a figyelmét összpontosítani, ezért fontos, hogy a közvetített információ legyen egyszerű, váratlan, konkrétan megfogalmazott, hiteles, hasson az érzelmekre, illetve legyen mögötte történet. Kulcsfontosságú a diákoknál a megfelelő szemlélet kialakítása, hogy majd az ő gyermekeik már ezzel a kialakult fenntartható szemlélettel nőjenek fel.

Milyen fórumon hangzott már el eddig a programtervezeted?

Kiss Gábor: ezt a projecttervezetet 2020 januárjában elküldtem Dr. Kaderják Péter államtitkár úr részére az Innovációs és Technológiai Minisztérium Energia- és Klímapolitikáért Felelős Államtitkárságra. Később február 20-án személyes találkozóra hívott az államtitkár úr az Innovációs és Technológiai Minisztériumba, hogy személyesen mutassam be projekttervezetemet. A bemutatón ott volt az államtitkár úron kívül Dr. Botos Barbara helyettes államtitkár asszony is. A prezentáció után májusban meghívást kaptam egy videókonferenciára, ahol fiatal vezetők és szakértők mondták el véleményüket a klímaváltozás elleni fellépés fontosságáról. Szeptemberben Dr. Botos Barbara helyettes államtitkár asszony jóvoltából részt vehettem a „Fiatalok Klímareggelije” című rendezvényen a Pilisi Parkerdő Zrt. központjában Budapesten. A rendezvényen többek között részt vett Rácz Zsófia fiatalokért felelős helyettes államtitkár asszony és Pánczél Andrea, a White Paper Consulting alapítója. Az eseményen a fiatalok javaslataira és véleményére voltak kíváncsiak a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia szemléletformálással kapcsolatos fejezetének kialakításához. Számomra is inspiráló volt azt hallani, hogy a nálam idősebb, egyetemista korosztály hogy gondolkozik a klímaváltozás ügyéről. Októberben Pánczél Andrea által biztosított jeggyel részt vehettem a Budapest Climate Summit-on, ahol nagyvállalatok vezetői mondták el, mi a véleményük a klímaváltozás elleni fellépésről, és hogyan próbálják a legfenntarthatóbb módon vezetni cégeiket.

Mihályfiné Laczkó Mónika