Imitátorokat képeztek nemrégiben a megyeszékhelyen. Ők azok, akik valósághűen játszanak el egy-egy sérülést, mutatják be úgy a helyzetet, hogy az minél realisztikusabb legyen. Nemcsak egy szituáció sérüléseinek sminkelésére, de a krízishelyzetben átélt érzelmek kifejezésére is felkészítik őket.

A szimulációnak azt a formáját nevezik baleseti imitációnak, amely során a realisztikusan ábrázolt sérülésen kívül az áldozat viselkedését, ellátásra való reakcióját, és a baleseti- vagy katasztrófa helyszín valamennyi jellegzetességét egyaránt megmutatják. A sérüléseket, az áldozat viselkedését, ellátásából adódó állapotváltozásokat is valósághűen ábrázolva mutatják meg az a vészhelyzetek felszámolásában résztvevő elsődleges beavatkozóknak (mentők, tűzoltók, rendőrök, hadsereg…) – tudtuk meg Szilágyi Ágnes egészségügyi tanártól, baleset-szimulációs oktatótól.

Hozzátették az elsősegélynyújtás oktatása kapcsán a Magyar Vöröskereszt vezette be és alkalmazza egyedülállóan ezt a különleges gyakorlati oktatási módszert hazánkban. A Magyar Vöröskereszt Békés Megyei Szervezetének imitátorai rendszeres segítői a hivatásos szervek – (például a Katasztrófavédelem, Honvédség, Rendőrség, TEK) által szervezett országos és nemzetközi gyakorlatoknak is, hiszen a beavatkozók életszerű körülmények közötti felkészítése – baleseti szimuláció alkalmazásával – kulcsfontosságú és a nemzetközileg elvárt.

Szilágyi Ágnes elmondta, A Magyar Vöröskereszt Békés Megyei Szervezete pályázott az oktatásra, melyet el is nyert. A jelentkezők többsége fiatal vöröskeresztes önkéntes, akik korábban már megismerkedtek az elsősegélynyújtással, és a baleset-szimulációval is. Az oktatók pedig már képzett bal.-szim. oktatók , illetve pedagógusok, akik az elsősegélynyújtásban, és az egészségügyben is jártas, elismert szakemberek. A képzés helyszíne a BSZC Szent-Györgyi Albert Szakgimnáziuma és Kollégiuma volt.

Elmondása szerint a felmenő rendszerű imitátorképzésben a jelentkezőket elsőként bevezetik a baleseti szimulációba elsősegélynyújtási ismereteik felelevenítésével, majd jön az imitátorképzés és a vezető imitátorképzés. Legvégül pedig az oktatók oktatójának a képzését lehet elsajátítani a Magyar Vöröskereszt akkreditált képzései során. A legutóbbi 40 órás képzés fele-fele arányban az első két képesség elsajátítását tette lehetővé. A résztvevők így megtanulták a különféle sérülések, illetve érzelmi állapotok eljátszása mellett azt is, hogy miként reagáljanak az ellátásra.

– Ez a hármas a legfontosabb amire felkészítik a jelentkezőket. A látható, a baleseti mechanizmusnak megfelelő sérülések mellett, az érzelmi állapotot is tudják játszani. A harmadik komponens pedig, hogy az ellátásra adekvátan reagáljanak, ennek is élethűnek kell lennie – de igen sok gyakorlást igényel részletezte Szilágyi Ágnes.

Hozzátette, a tanfolyamon többek közt megmutatják, hogy az egyes sérüléseket speciális anyagokkal, hogyan, miként sminkeljék fel a jelentkezők az adott baleseti mechanizmusoknak megfelelően. Ezt egyébként elmondása szerint úgy kell elképzelni, ahogy a filmekben is látható. Ezek elkészítése mellett az alapanyagok ismeretét és elkészítését – például a művért, a sebbázist, a sebalapot, az égési zselét, – is megtanulják a tanulók. Mindezt egyébként nemcsak magukra, hanem a társaikra is fel tudják sminkelni a képzés elvégzése után. Az első igazi megmérettetés a Magyar Vöröskereszt Felmenő Rendszerű Elsősegélynyújtó versenye lesz Békéscsabán május 31-én, ahol kivisszük a belvárosba a baleset-szimulációt és az ellátókat.

Fontos a pszichés felkészítés is. Szilágy Ágnes elmondta, bár fontos a sérülések eljátszása, és folyamatosan hoznak be olyan megoldásokat, amelyekkel élethűbb és tartósabb sebeket tudnak imitálni, de szerinte ezek bemutatása és eljátszása mellett talán a legfontosabb az úgynevezett krízishelyzetek okozta pszichés hatások élethű megjelenítése.

– A jajveszékelő hangok, a fájdalom arcjátéka, aggodalom érzelmi kifejezése, ami az emberben megmarad egy-egy szituációs gyakorlat után, ezek vannak a legnagyobb hatással az elsődleges beavatkozók munkájára. Az egyes helyzeteket ecsetelve a szakember hozzátette, volt olyan országos katasztrófavédelmi gyakorlat ahol hat-nyolc órát kellett várakoznia egy imitátornak a mentőcsapatokra, mindezt egyedül, egy sötét erdőben éjszaka, ami rendkívül megterhelő lelkileg. A résztevők pszichoszociális felkészítése elengedhetetlen, és nemcsak a beavatkozókat, hanem az imitátorokat is fel kell készíteni a szituáció során átélt pszichés megterhelés kezelésére. A pszichoszociális segítségnyújtás (PSS) nemcsak az imitátorképzés kulcsfontosságú része, hanem a Magyar Vöröskereszt önkénteseinek, katasztrófahelyzetekre kiképzett elsődleges beavatkozóinak képzésének is. Szilágyi Ágnes továbbá elmondta, hogy a baleset-szimuláció és a pszichoszociális segítségnyújtás (PSS) szerepe az elsődlegesen beavatkozó szervek munkájában egy év elején indult kutatás témája is, melyben Dr. Sáfár Brigittával a Magyar Vöröskereszt Országos Katasztrófavédelmi szakmai vezetőjével együtt vesznek részt.