kulcstelepülésén jártak a vízműsök

A fluidumkitermelő technikusok órarendjében „Energetikai berendezések” és „Energetikai mérések” néven szerepelnek azok a tantárgyak, amelyek a megújuló energiákkal hivatottak foglalkozni. Megújulóknak nevezzük azokat az energiafajtákat, amelyek egy adott földrajzi térben hellyel-közzel mindig rendelkezésre állnak, s újra is termelődnek. Ide sorolhatjuk a nap-, a szél-, a geotermikus és a vízenergiát, valamint a különféle biomasszákat is. Magyarországon a megújuló energiák nem egyforma módon és egyenletesen állnak rendelkezésre, erre jó példa a szélenergia is.

Hazánk területén, a Fejér megyei Kulcson, Budapesttől délre, 60 km-re épült fel az első áramszolgáltatói hálózatba integrált szélerőmű 2001-ben, amely napjainkban is termel elektromos áramot (600 kW névleges teljesítmény). Nekünk sem kellett több, hogy egy napsütéses, de szeles februári napon felkerekedjünk, és megnézzük az erőművet, amely Békéscsaba „szomszédságában” található (mindössze 220 km-re). A pár órás buszút után a 65 méter magas acélmonstrum tövében találtuk magunkat, ahol az erőmű megálmodója és tulajdonosa, Stelczer Balázs várt minket. A Duna meredek, löszös magaspartján 166 méteres tengerszint feletti magasságban lévő szélenergetikai berendezésnél az erős szélben beláttuk, hogy nem véletlenül helyezték ide azt annak idején, természetesen gondos tervezési fázist követett. A buszból kiszállva félelmetes suhogó hang fogadott minket, hiszen az erőmű 3 darab hatalmas, egyenként 22 m hosszúságú szárnylapátja mintegy „hasította a levegőt”.

Az erőmű-látogatást kb. egy órás szakmai előadás meghallgatásával kezdtük a torony alatti fogadóépületben, majd az épület elől (és egy kilátóból) a szép tájat vettük szemügyre. A tiszta időben a Budai-hegység vonulatai a fővárossal, a Duna „kék szalagja”, valamint a dunaújvárosi „vasmű” pöfögő kéményei is kivehetők voltak, a százhalombattai MOL Dunai Finomítóval egyetemben. A táj alapos szemrevételezése után a vendéglátónk a kulcsi erőmű kulcsával kitárta a hatalmas torony bejáratát, amelybe mi is bebocsátást nyerhettünk. A szélerőmű gépészeti berendezéseinek tanulmányozása után egy kötetlen szakmai beszélgetés zárta a szakmai kirándulásunkat. Többek között itt tudhattuk meg, hogy a kulcsi szélerőmű kb. 1200 MWh energiát termel évente. Az elköszönés után örömmel konstatáltuk, hogy kevés ember mondhatja el magáról Magyarországon, hogy járt egy működő szélerőmű belsejében.

Magyarország területén több mint 100 darab szélenergetikai berendezés üzemel, amelyek közül a legtöbb a legszelesebb Nyugat-Dunántúlon, a Bakony és a Kisalföld térségében. Ennek ellenére nem mondhatjuk azt el, hogy a szélenergia szerepe jelentős lenne hazánkban, hiszen 2011 óta egy berendezés sem épült már fel. Napjainkban úgy néz ki, hogy talán a napenergia lesz az a megújuló energetikai megoldás, amely komolyabb fejlődési pályára léphet.

Veres Zsolt geológus