Az ELTE Finnugor Tanszékének harmadéves doktoranduszhallgatójának előadásait hallgathatták meg 2018. november 30-án a BSZC Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakgimnáziumának 12.A-s, 12.C-s, 10.A-s és 9.B-s tanulói.

Timár Bogáta a rokon népek nyelvét, hagyományait, szokásait, népviseletét, hiedelmeit tanulmányozza Oroszországban, a régi Magna Hungaria területén, ahol elsősorban az erdőkben gazdag Mariföldön és a Dunántúl méretű Udmurtiában érzi otthon magát.

Tevékenysége hozzájárul ahhoz, hogy az orosz többségű területen élő, viszonylag kis létszámú, finnugor nyelvet beszélő népek anyanyelve a társadalmi folyamatok következtében ne haljon ki.

Tanulóink megtudhatták tőle, hogy Udmurtföld fővárosa, Izsevszk 1989-ig zárt város, nehézipari és hadiipari központ volt, a térképen sem jelölték; itt gyártották a Kalasnyikovokat, az Izs motorkerékpárokat és a Moszkvicsokat.

Az udmurtok identitástudata 2012-ben erősödött meg, amikor az Eurovíziós Dalfesztiválon a száz évig ládákban őrzött udmurt népviseletben fellépő Buranovszkije Babuski Party For Everybody című száma második helyezést ért el. A Buranovói Nagymamák alapvetően udmurtul énekelnek, sikereik nyomán nőtt az udmurt nyelv presztízse, divatba jöttek az udmurt szabásminta alapján készített ruhák, a hagyományos pénzes nyakláncok - a monyiszták - viselete, elterjedtek az udmurt mangák.

A nyelv és a kultúra a falvakban maradt fenn, alapvetően az agrártársadalomnak köszönhető. Mivel a csapvíz ihatatlan, teát, kvaszt vagy írót fogyasztanak helyette, ünnepeken szívesen isznak sört (szurt) és kumiskát, házi pálinkát (ezt melegen); nemzeti ételüknek tekintik a különböző magvakból készített kásákat, a mindenféle zöldséggel, tojással és darált hússal töltött perepecset, a kosárka alakú süteményt. Étkezések előtt házi áldást mondanak, pl. „Selyemcérna simaságú legyen életetek útja!”.

Mind az udmurt (votják), mind a mari (cseremisz) kultúrában fontos szerepet játszik az ősi hitvilág, a sokistenhit és az ősök kultusza, melyekhez étel-, ital- és állatáldozati szertartások kapcsolódnak, ezeket gyakran a templomokban kezdik, de a szent nyírfaligetben folytatják. Nem ismeretlen számunkra, magyarok számára sem a világfa-elképzelés: mitológiájukban ugyanis a világ három szférára oszlik, égi, földi és föld alatti részre, amelyek különböző istenek szerepkörében jutnak kifejezésre.

Timár Bogáta diavetítéssel kísért előadása nagyon sikeres volt minden osztályban. Tanulóink érdeklődéssel figyeltek a tehetséges fiatal nyelvészre, néhány szót és mondatot meg is tanultak nyelvrokonaink nyelvén, megtekintették a mari és az udmurt nyakdíszeket, ruhát, a nyírfaháncs-dobozkát, a mari nyelvű, cirill betűs újságot, meghallgatták az udmurt nyelven átírt Despacitót, majd okos kérdéseket tettek fel, amelyekre Bogáta a terepen járt kutató magabiztosságával, tudásának minden gazdagságával válaszolt.

*„Tudod-e, ott ki van?” udmurt nyelven