Ahogy már korábban írtuk, a nyáron elkészült Helyzetértékelő tanulmány (SQA) feltérképezi az építőipari szakemberképzést Magyarországon, a szükséges készségeket és kompetenciákat a 2030-as épületenergetikai- és klíma célok elérése érdekében. Ezen megállapításokra építve egy Nemzeti Útiterv készül, mely stratégiákat és intézkedési javaslatokat, cselekvési tervet fogalmaz meg annak érdekében, hogy a hazai dekarbonizációs célok elérhetőek legyenek. Az összeállított javaslatok célja, hogy választ adjon a kihívásokra és feltárt hiányosságokra, ezzel is elősegítve az építőipari szektor fejlődését, különösen a tiszta energiára való átállás, körforgásos gazdaság, digitalizáció, szakmai ismeretek fejlesztése, és beltéri levegő egészségre gyakorolt hatásának tekintetében.

A workshopon a felsőoktatásra vonatkozó és azt érintő javaslatokat ismertettük részletesen és azok megvalósíthatósági lehetőségeit és cselekvési terv javaslatait vizsgáltuk meg közösen.

A workshopon 31 fő vett részt, akik között voltak nemcsak BME-en dolgozó oktatók, vezetők, hanem más egyetemekről is (pl. Debrecen, Győr, Pécs), valamint eljöttek építőipari cégek (pl. Erste Asset Management GmbH), illetve szakmai szervezetek képviselői (pl. Magyar Szabványügyi Testület).

A résztvevőket munkacsoportokba osztottuk és az alábbi célkitűzéseket és az azokhoz rendelt javasolt intézkedéseket és azok megvalósíthatóságát jártuk körbe:

1. A duális képzés „minőségbiztosítása”

• akkreditált képzőhelyek létrehozása
• a képzőhelyek forrásainak biztosítása
• képzők képzése: az oktatók folyamatos továbbképzése, mobilitásának/nemzetközi együttműködések elősegítése,

2. Karok, szakmák, szakterületek közötti együttműködés és kommunikáció javítása

• információáramlás javítása egyetemen belül, egyetemek között
• közös hallgatói munkák készítése
• közös (hallgatói) versenyek a szakmák, szakterületek közötti együttműködés elősegítésére (pl. Solardecathlon)
• partnerség kialakítása a fenntarthatósági szervezetekkel, energiaszolgáltatókkal

3. Az építőipari és állami igények összeegyeztetése az egyetemi képzésekkel

• milyen szakembereket képezzenek az intézmények?
• végzett hallgatók karrierjének nyomon követése (kamarák szerepe)
• munkaerőpiaci elemzések készítése

4. A képzési programokban – a helyzetértékelő tanulmány készítése során – feltérképezett hiányosságok áthidalása

• mikrokredit/mikrotanúsítvány rendszer kialakítása, szabályozása
• oktatási segédanyagok kidolgozása
• meglévő szakmérnöki képzések rendszerbe foglalása

A kerekasztal-beszélgetések egy órán keresztül zajlottak, amiknek a konklúzióit a csoportvezetők megosztották mindenkivel és még lehetett további kommenteket, javaslatokat hozzáfűzni. 

Erős egyetértés volt abban, hogy az építőipari fejlesztések terén szorosabb együttműködésre lenne szükség az egyetem és az ipari résztvevők között (akár a duális képzésre vonatkozólag, akár az egyetemi képzési anyagok összeállításánál). Fontos lenne olyan szakemberek képzése, akik a jelenlegi helyzetről, technológiákról, irányelvekről kapnak egy átfogó, up-to-date tudást. Valamint a mikro-tanúsítványi rendszer kiépítésénél a kamarák szerepe meghatározó lehetne. Abban is mindenki egyetértett, hogy a képzéseknek euro-konformnak kell maradniuk. 

Összességében a résztvevők aktivitása egy erős visszajelzés volt arra vonatkozólag, mennyire fontos szerepe van egy szakmai platformnak, ami teret ad egy-egy téma, probléma-felvetés közös megvizsgálásának.

A ConstructSkills4LIFE program soron következő workshopján a szakemberek képzésének a lehetőségei a felnőttképzési rendszeren belül lesz a fókuszban.